2010. augusztus 22., vasárnap

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége


Kicsit megkésve ugyan, a nagy hullám után, ami majd egy éve volt, végre én is hozzájutottam, ideje volt, hiszen kikötöttem anno magamnak, hogy addig nem nézem meg a filmet sem, míg el nem olvastam, nos, tegnapelőtt befejeztem, ma pedig megvolt a film is, ami jól sikerült, de maradjunk inkább a könyvnél.

A történet alapvonalát szerintem mindenki ismeri, hogy Clare kislánykorában találkozik először Henry-vel, aki időutazó, mivel egy genetikai rendellenessége van, így szabálytalan időközönként eltűnik és feltűnik más helyeken, nem tudja meddig marad, de így találkozik Clare-rel is rendszeresen a lány gyermekkorában, majd a jelenben is, mikor Clare húsz, Henry pedig huszonnyolc éves. Romantikus regényről van szó, nem titok, hogy összeházasodnak és megpróbálnak normális életet élni, meg ami ezzel jár, ami nem igazán lehetséges, Henry utazásai is néha veszélyesebbek, állandó a bizonytalanság, vajon a gyermekük is IHSZ (Időben Hontalan Személy) lesz?

Az a helyzet, hogy én ezt a determináltságot, ami Clare-rel történik, nehezen viselném el, közben végig az járt a fejemben, hogy szép, szép, hogy gyakorlatilag gyerekkorában tudja kivel fogja leélni az életét, nem volt választási lehetősége, bármennyire is úgy tűnhet, hogy igen, és itt nem arról van szó, hogy mert szerelmes volt és ennyi elég egy embernek.

"Tudod, azt mondod nekem, hogy tejszínnel és cukorral szeretem a kávét, amikor szinte nem is kóstoltam még. Úgy értem, hogy fogok rájönni, hogy valóban azt szeretem-e, vagy csak azért fogom szeretni, mert te mondtad?"

Másfajta várakozást él meg, mint egy átlagos ember, pedig Henry sem erőltet semmit, tök normális, az a baj, hogy mindenki túl normális, ettől egy álomvilág, de lezárom, legyen ez a végzet, a sors akarata.
Henry: a pasi az írónőtől könyvtárosi állást kapott. Édes Istenem. Hány olyan pasiról lehet olvasni, akinek ez a foglalkozása, még ha nem is ez a központi mozzanata a regénynek? Köszönöm. (mert én is, ha ez eddig nem lett volna világos, csak nem férfi)
A kétszempontú elbeszélői mód jó döntés volt, Clare és Henry felváltva mesélik el a történetet, ugyanígy nem volt panaszom a nyelvezetre is, olvastam ilyen kritikákat, hogy túl közönséges néha, ami nem illik egy ilyen tündérmeséhez, hááát, ha őszinték vagyunk, egy "normális", átlagos párnak van szexuális élete, a dolgoknak vannak neveik, ez is hozzátartozik, nem csak az, hogy a feleségem olyan finom pulykát sütött, sétáltunk a homokos tengerparton, stb. Ez van.

Azt tudom mondani összességében, hogy a saját kategóriájában tényleg ott van a legizgalmasabbak között, nem akar szerintem több lenni egy szép történetnél, annak meg jó volt, az egy dolog, hogy mennyire felkapta a kiadó és a média úgy általában, ezért nem is szeretem az ilyen dolgot, hogy hátha csalódás lesz, de ez nem volt az, egyszer mindenképpen érdemes elolvasni.

Nekem ennyi: 9/10

Kiadó: Ulpius

A kiadás helye: Budapest

A kiadás éve: 2004
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 584 oldal
Ár: 3480,-

ISBN-szám: 9639602183

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.